Régóta tény, hogy napjaink élsportjában is nélkülözhetetlen a megfelelő fizikális és mentális felkészültség.

Nincs ez másként a BTC-n sem, a városmajori klubnál a kezdetektől kiemelt figyelmet szentelnek ezen területeknek, mindig igyekeznek a lehető legjobb feltételekkel segíteni a játékosokat. Tavaly nyár óta a fizikális és koordinációs edzések fő felelőse Varga Antal, aki a tenisz előtt már számos sportágban csiszolta saját és versenyzői ismereteit.

 

A tréner szakmai önéletrajzából kiderül, hogy napi tevékenységét testnevelő tanári és atlétikai szakedzői diplomája, valamint az állóképességi sportokhoz szükséges pulzuskontroll képzése során felhalmozott tudása segíti.

 

– Miért választottad ezt a területet az edzői tevékenységben?

 

^{_{– Ezt legegyszerűbben úgy fogalmazhatom meg, hogy belecsöppentem. Testnevelő tanárként dolgoztam, amikor megkerestek a cselgáncsozók, hogy foglalkozzam velük. Akkor tértem át arra, hogy erőnléti és koordinációs edzésekkel segítsek sportolókat. Úgymond, elindult a lavina, egyre több sportolóval kezdtem el a közös munkát. Később foglalkoztam a kétszeres olimpikon tollaslabdázóval, Sárosi Laurával, rajta kívül van egyik másik tollasos tanítványom is. A teniszbe úgy kerültem, hogy megkeresett Balázs Gyuri, akivel régóta ismerjük egymást. Így jött a képbe ez a sportág, amely most a tevékenységem fő profilja.}}

 

– Miért tartod fontosnak a fizikai felkészültség és a mozgáskoordináció javítását?

 

– Testnevelőként gondolkodom, aki tudja, mennyire összetett ez a terület. Mostanra a sportágak jelentős része eljutott odáig, hogy gladiátorsporttá vált. Nem csak erő és erőnlét, hanem megfelelő mozgáskoordináció is szükséges. Jókor kell odaérni a szükséges helyre a pályán, hiszen ha spórolnak akár egy centit vagy egy tizedet, akkor az a végén összeadódik, és ebből lesz egy jó eredmény.

 

– Ahhoz nem kell szakembernek lenni, hogy az ember lássa, van különbség a tenisz és a többi sportág között. Te mit látsz szakemberként, miben más a tenisz a cselgáncshoz vagy a tollaslabdához képest?

 

– Inkább a tollaslabdához tudnám hasonlítani, hiszen a dzsúdó az erőről és az állóképességről szól. A tollas és a tenisz is elképesztően dinamikus sportág. De amíg az egyik eltart hatvan percig, addig a másik több órás is lehet. Az állóképesség, a gyorsaság, illetve a mentális és pszichikai felkészítés is hozzátartozik a teniszhez, ezek nagyon fontos területek. Itt vannak a fontos eltérések a sportágakon belül. Nem mindegy, hogy az ember egy tized másodpercen belül veszíti vagy nyeri meg a mérkőzését, mint cselgáncsban vagy másfél órán át küzd a sikerért.

 

– Mit tapasztaltál a BTC-n az elmúlt egy évben, hogyan alakult a közös munka? Milyen elképzelésekkel érkeztél és azokból mi valósult meg?

 

– Az volt az elvárásom a játékosoktól, hogy próbálják kivenni azokat a dolgokat, amelyek igyekszem beletenni a sportágukba. Legyenek jobbak abban, amit tudnak, ne akarjanak állandóan a hibával foglalkozni! Egy év alatt eljutottunk odáig, hogy felvették a ritmusomat, én pedig felvettem a klub ritmusát. Nagyon jó közösségbe kerültem, és mondjuk azt, hogy szabad kezet kaptam az edzőktől és a vezetőségtől is. Szerintem már néhány eredmény mutatja, hogy jó úton haladunk.

 

– Már túl vagy egy teljes téli felkészülésen és most a nyár közepén járunk. Mi a különbség a két időszak edzései között?

 

– A téli felkészülés adja meg a nyári periódus alapját. Az első időszakot a fedett pályás országos bajnoksággal zártuk. Elég jól sikerült csapat és egyéni szinten is. Jó szintről kezdhettük a felkészülést a nyári versenyszezonra. Most két-három hetente játszanak tornákon a srácok, sőt van, aki több héten keresztül. Ilyenkor mikro felkészüléseket csinálunk, öt-tíz napon át. Ilyenkor húzhatunk hasznot abból a munkából, amit télen elvégeztünk. A téli időszakban mennyiségi, mostanság pedig minőségi típusú edzéseink vannak. Ez a különbség.

 

– Egy másik összehasonlításra is kérnélek. A BTC-n több korosztály felkészítését végzed. Miben más a legkisebbek és mondjuk a 16-18 évesek edzésmunkája?

 

– Az U12-eseknél nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy játékosan ötvözzük az állóképesség és a gyorsaság fejlesztését a koordinációval, de nem túltolva azt. Finoman adagolva, hogy ők is érezzék, a tenisz is nagyon összetett sportág. A nagyoknál viszont már nyilvánvaló, hogy nemre és korra lebontva is óriási különbség van fizikálisan és mentálisan egy 16 és egy 18 éves játékos között. Ez a pályán is látszódik. Ebből jönnek az eltérések, van olyan feladat, amelyből valakinek két, míg másnak négyet kell csinálnia. Ez kiderül a futó és a kondicionáló, erőfejlesztő munkában.

 

– Már említetted, hogy mit tapasztaltál a BTC-n. Ehhez kapcsolódik az utolsó kérdés: hogyan érzed magad a városmajori klubban?

 

– Szuperül és nagyon jól! Úgy érzem, egy igazi, nagy sportcsaládba kerültem. Mindenki segíti a másik munkáját! Aki megismert az elmúlt egy évben, az tudhatja, hogy nagyon szeretek dolgozni. Keresem a munkát, keresem a lehetőséget, hogy kiből lehet kihozni azt a maximumot, amit tud. Ezen a részen van egy elvem: ami kevesebb, az több.